A lovakat megbetegítő ritka kórokozó, a Hendra-vírus okozta egy ausztrál állatorvos halálát. Ez a negyedik ismert humán haláleset a vírus 1994-es felfedezése óta.
Paul Lucas, Queensland állam egészségügyi minisztere közleményben tette közzé, hogy Alister Rodgers, aki még júliusban kezelt egy fiatal kancát, éjszaka hunyt el a kórházban.
Kezdetben úgy vélték, hogy a kanca kígyómarás következtében múlt ki, ám később kimutatták a Hendra-vírust a beteg állatoknál a quennslandi lótenyészetben, és bevezették a karantént. A négy másik személy szervezetében, akik érintkeztek a beteg lovakkal, nem találtak kórokozót.
A vírus - amely Brisbane egyik külvárosáról kapta a nevét, arról a helyről, ahol először izolálták - influenzaszerű tüneteket okoz. A későbbiekben tüdőgyulladás és agyvelőgyulladás is kialakulhat. A kórokozó eredeti "gazdája" a fertőzött gyümölcsdenevér (Pteropus Vampyrus). Leginkább a lovakat betegíti meg. 1994-ben a vírus 13 ló és a lóidomár halálát okozta. Egy évvel később egy farmer, aki kimúlt lovának boncolásánál segédkezett, szintén a vírus áldozatává vált. Tavaly augusztusban hunyt el az az állatorvos, aki egy fertőzött lovat gyógykezelt.
Mind a hét személy, aki érintkezett a fertőzött lovakkal a vírus felfedezése óta, Queensland állam lakosa volt.
Hendra virus a CDC adatbázisában: link
A kaliforniai J.Craig Venter Institute kutatóintézet tudósainak sikerült mesterségesen előállítaniuk egy baktérium teljes genetikai örökítőanyagát. Ez jelentős áttörés a genetikában, eddig ugyanis csak vírusok DNS-ét sikerült szintetikusan létrehozni, ami sokkal kisebb, mint a baktériumoké.
A kísérletek végső célja, hogy képesek legyünk számítógépen megtervezni egy DNS-térképet, azt "kinyomtatni", majd egy sejtbe beültetve létrehozni a saját céljainknak megfelelő lényt - mondta a New York Times-nak az intézet alapítója és névadója, az emberi DNS-t feltérképező projektjével elhíresült John Craig Venter.
A Nobel-díjas biológus, Hamilton O. Smith által vezetett kutatócsapat egyelőre nem saját tervek alapján hozta létre a szintetikus DNS-t, hanem a Mycoplasma genitalium nevű baktérium kromoszómáit másolta le. A következő - és egyben a legnagyobb jelentőségű - lépés az lesz, hogy a szintetikus kromoszómát beültessék egy élő sejtbe, ami az első mesterséges élőlény megteremtését jelentené. Sikeres átültetést eddig csak a Mycoplasma baktériumok természetes kromoszómáival sikerült elvégezni, de a kutatók várakozásai szerint még 2008-ban képesek lesznek erre a szintetikus DNS-sel is.
A mesterségesen létrehozott génállomány 582 970 bázispárból állt, ami közel hússzor több, mint az eddigi legnagyobb szintetikus DNS. Ezt a csapat 101, egyenként 5-7 ezer bázispárból álló szekvenciából állította össze, amit hasonló kutatásokkal foglalkozó cégek készítettek el számukra. Az örökítőanyagban egyetlen gént változtattak meg, ami a baktérium fertőzőképességét kapcsolta ki (a Mycoplasma genitalium egyébként gyulladást okoz és szexuális úton terjed), és egy genetikai funkció nélküli plusz génszekvenciát, egyfajta vízjelet adtak hozzá, ami a DNS szintetikus mivoltát jelzi.
A szintetikus DNS előállítása egyelőre nagyon drága, bázispáronként nagyjából egy dollár a költsége, de Venter szerint ez az elektronikus csipekhez hasonlóan drasztikusan csökkenni fog a jövőben. Civil szervezetek szerint a szintetikus biológiát sürgősen szigorú ellenőrzés alá kell vonni, mielőtt tévedésből, vagy szándékosan veszélyes organizmusokat hoznak létre a tudósok.
A Harvard Egyetem kutatócsoportjának tagjai jelentős lépést tettek a HIV-pozitív emberek Mycobacterium tuberculosis fertőzésének jövőbeli hatékonyabb gyógyítása irányában. Tanulmányukban leírják, hogy a HIV vírus milyen úton gátolja a szervezet élettani, sejt- és molekuláris szintű védekezési folyamatait TBC fertőzés esetén. A kutatási eredmények kiemelkedő fontosságúak a HIV-pozitív betegek tuberculosis fertőzésének megelőzése és kezelése szempontjából.
Dr. Naimish Patel (Harvard Orvostudományi Egyetem és Beth Israel Deaconess Orvosi Központ) és kutatócsoportja a tüdő-léghólyagocskák falósejtjeit, az úgynevezett alveoláris makrofágokat tanulmányozta, a vizsgálati anyag tünetmentes HIV-pozitív és egészséges emberek tüdejéből származott. A HIV-pozitív betegek tüdejéből elkülönített falósejtek kevésbé hatékonyan reagáltak a baktériumfertőzésre, az egészséges csoporthoz képest. A jelenség hátterében a kutatók a HIV-pozitív betegek vizsgálati mintáiban kimutatható emelkedett interleukin-10 (IL-10) szintet valószínűsítik, mely hozzájárul a BCL-3 nevű fehérje szintjének megemelkedéséhez, és ezáltal a TBC elleni védekezőképesség lecsökkenéséhez. "Az egyidejű HIV vírus és TBC fertőzöttség óriási jelentőségű közegészségügyi problémát jelent, mely különösképpen a fejlődő országok lakosságát sújtja. Reményeink szerint a jelen eredmények további kutatások, valamint lehetséges új terápiás módszerek alapjául szolgálnak, a HIV-pozitív betegek TBC fertőzésének megelőzésében és kezelésében egyaránt" - mondta Patel.
"Az AIDS és a tuberkulózis két kiemelkedő jelentőségű betegség, és egyben kihívás az emberiség történetében. A két fertőzés együttes jelenléte pedig különösen pusztító lehet, hiszen a HIV fertőzöttség drámai mértékben fokozhatja a tuberkulózis súlyosságát. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy pontosan megértsük, hogy a HIV vírus milyen módon csökkenti a szervezet védekezőképességét a fertőzésekkel szemben. A mostani tanulmány az egyidejű HIV és TBC fertőzés vizsgálatában úttörő, mely probléma a tudósok és az orvosok számára is hatalmas kihívást jelent - mondta Dr. John Wherry PhD, a Journal of Leukocyte Biology szerkesztő-helyettese."
2008 végén, Magyarországon a regisztrált HIV-fertőzött betegek száma 1630 volt. Az AIDS-betegek (azok a HIV-fertőzött személyek, akikben egy bizonyos fehérvérsejt-típus, a CD4+ lymphocyta szám 200/ul alatti a vérben) az esetek kb. harmadát teszik ki. A leginkább veszélyeztetett csoportba hazánkban a fiatal férfiak tartoznak, a fertőzés átvitele az esetek körülbelül 90 százalékában szexuális úton történik, de jelentős rizikótényezőt jelent az intravénás droghasználat is. Bár a kombinált gyógyszeres kezelés ma már jelentősen meghosszabbítja a HIV pozitív betegek életét, továbbra is elsődleges fontosságú a betegség megelőzése.
A szemgolyó egy csontos gödörben, az orbitában helyezkedik el. Az orbitát három oldalról is orrmelléküreg veszi körül: alul az arcüreg, belső oldalon a rostasejtek, elől-felül a homloküreg. Az Anatomy for medical students honlapján található képen mindezek jól látszanak:
Egy amerikai kutatócsoport nemrégiben közzétette kísérleti eredményeit, melyről pár napja már twitteren is írtam. A kutatók kísérleteikkel igazolták, hogy ez a levegővel teli üregrendszer nagyon hatékonyan védi a legfontosabb érzékszervünket, a szemet a sérülésektől. Amennyiben vastag, tömör csont venné körül a szemgolyót, az egy megfelelő nagyságú, tompa erő hatására szinte biztosan sérülne. Azonban szerencsére vékony csontlemezekkel elválasztott üregek fogják körül a szemet, így jelen esetben ugyanannak az erőnek a hatására a szemgolyó ezen csontlemezeket beroppantja ugyan, de maga nem sérül meg:
(forrás: http://www.rad.washington.edu/)
Természetesen nem jó dolog, ha az arckoponya csontjai eltörnek, de még mindig jobb, ha a később jól gyógyuló csontok és üregek sérülnek, mint a szemgolyó , melynek sérülése maradandó károsodást, vakságot okozhat.