Az emlékek tárolásának pontos mechanizmusa egyelőre nem ismert részleteiben. A legtöbb agykutató azt az elméletet támogatja, hogy a hippocampusban ideiglenesen tárolt információk közül néhány órával vagy nappal később az agykéregbe kerülnek azok, melyeket tulajdonképpen megjegyzünk. Ez a folyamat főleg mély alvás közben zajlik le, azonban az emlékek kiválasztásának elve nem ismert. Thomas Hahn, Mayank Mehta és a Nobel-díjas Bert Sakmann vezetésével az intézeti kutatócsoport új megvilágításba hozta azokat a folyamatokat, melyek az emlékeket létrehozzák. A kutatómunkához egy teljesen újfajta technológiára volt szükség.

Mint Markus Schurks kutatásvezető, az amerikai Harvard egyetem oktatókórháza, a Brigham és Női Kórház munkatársa figyelmeztetett, megállapításaik arra utalnak, hogy az E-vitamin kiegészítők szedése nem olyan biztonságos, mint eddig gondolták. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a kockázat változásának abszolút mértéke kicsi, 1000 emberre 0,8-del több agyvérzés és 2,1-del kevesebb agyi infarktus jut az E-vitamin szedésével összefüggésben.

Az erektilis diszfunkció elleni első szert eredetileg szívgyógyszerként kezdték tesztelni, újabb vizsgálatok szerint azonban hatóanyaga (sildenafil) egy harmadik funkcióban, rákgyógyszerként is alkalmazható. Rakesh Kukreja, a Virginia Commonwealth University biológus professzora és teamje megállapította, hogy prosztata-tumorok drámai módon összezsugorodhatnak a sildenafil hatására – írja a FierceBiotech.com.

A szívvédő hatás különös jelentőséggel bír a doxorubicin nevű standard kemoterápiás készítmény egyik mellékhatása miatt: lehetséges ugyanis, hogy ez az anyag, miközben a ráksejtek „öngyilkosságát" (programozott sejthalálát) idézi elő, szívkárosodást okoz, amely olykor a kemoterápia befejezése után évekkel következik be. A felfedezésnek különös súlyt ad, hogy a kutatók tizenöt éve kerestek olyan vegyületet, amely megelőzi a szívkárosodást, anélkül azonban, hogy csökkentené a doxorubicin hatását.

A tapasztalatlanság és a műhibák közötti összefüggést feltételezve a kutatók közel negyedmillió olyan halotti bizonyítványt vizsgáltak felül 1979 és 2006 között, amelyeken az elsődleges halálokként „végzetes orvosi műhibát” tüntettek fel. Kiderült, hogy az oktatókórházakkal bíró városokban az ilyen ellátási hibákból (rossz gyógyszer alkalmazása, véletlen túladagolás, nem megfelelő gyógyszer adása műtét során) eredő halálesetek száma minden júliusban 10 százalékkal a várható szint fölé ugrott. Július az a hónap, amikor fiatal orvosok ezrei kezdik meg rezidensképzésüket – áll a Journal of General Internal Medicine szaklapban megjelent tanulmányban.