A kérdés azért fontos, mert arról a két antibiotikum csoportról van szó, melyekkel a baktériumok okozta fül- orr- gégészeti fertőző betegségek nagy részét jól lehet kezelni. Viszont korábban kimutatták, hogy aki penicillinre allergiás, az kb. 10% eséllyel cefalosporin származékokra is érzékeny. Emiatt ezeknél a betegeknél mindkét, a kezelésében egyébként hatékony gyógyszercsoportot óvatosságból mellőzni szoktuk. Viszont ez azzal jár, hogy a penicillin allergiás betegeknél nem mindig a leginkább javasolt gyógyszert, hanem az adott betegségben csak másod- vagy harmadvonalbelinek számító antibiotikumot írunk fel. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezek az antibiotikumok rosszak lennének. Csak éppen jó lenne őket más célra félretenni, nehogy a gyakoribb használat miatt rezisztencia alakuljon ki ellenük a baktériumokban. Azaz olyan esetekre kellene a többi antibiotikumot tartalékolni, mikor a penicillinek vagy a cefalosporinok hatástalanok. A penicillin-cefalosporin keresztallergia okát egyébként a hasonló molekulaszerkezetben keresték: mindkét antibiotikum-csoport a béta-laktám antibiotikumok közé tartozik.
Az elmúlt hetekben ismét nagyon sok érdekes szakmai cikket, bejegyzést találtam az interneten, melyeket apránként twitteren közzé is tettem. Ezúttal a legfelkapottabb témát, az aktuális fej-nyaki onkológiát szeretném körbejárni, mivel önmagában ez az egy téma is elég egy komplett blogbejegyzésre.
Kedden, a Craig Venter által alapított CELERA cég szakemberei bejelentettek egy olyan eljárást, mely kilenc vegyületet azonosít a vérben az NSCLC kiszűrése céljából. A teszt biztonságos, gyors és egyszerű módja lehet a nem kissejtes tüdőrák biomarkerek általi korai megállapításának tömegspektroszkópiával.
Egy ilyen teszt lehetővé tenné a tüdőrák korai diagnosztizálását és gyors kezelését, mielőtt még szétterjed a testben.
"Ez az egyik legígéretesebb teszt, melyet eddig a nem kissejtes tüdőrák előrejelzésére láttam" - értékelte közleményében Harvey Pass, a New York-i Langone Egyetem munkatársa, aki az új diagnosztikus eljárást tesztelte.
A próbák során több mint 90 százalékos biztonsággal jelezte a gyorsteszt a tüdőrákot már az 1-es fázisban, amikor még többnyire gyógyítható.
Az eljárásban tömegspektográffal azonosítanak 9 jelzővegyületet a vérből. A cég kutatóinak bejelentése szerint - mely a tüdőrákról tartott San Franciscó-i nemzetközi konferencián hangzott el - dolgoznak egy még egyszerűbb, hat vegyületet meghatározó teszt kifejlesztésén is.
A tüdőrák világszerte 1,2 millió embert öl meg évente, az eseteket többnyire csak akkor diagnosztizálják, amikor már a daganat szétterjedt a tüdőből.
Az összes tüdőrákos eset mintegy nyolcvan százaléka NSCLC. A marylandi székhelyű (USA) CELERA -t Craig Venter eredetileg az emberi genom meghatározására hozta létre, később azonban diagnosztikai tesztek kifejlesztésére tértek át.
POSTER (pdf)
A LegitScript nevű online gyógyszeripari felügyelet és a KnujOn.com internetbiztonsági vállalat vizsgálata szerint szinte az összes gyógyszertárakkal kapcsolatos szponzorált keresési eredmény illegálisan működő patikákra mutat a Microsoft keresőjében, állapitották meg közös jelentésükben. A két cég nemrégiben górcső alá vette a Bing által megjelenített gyógyszeripari hirdetéseket, s azt találta, hogy azok 89,7 százalékban hamisak, illetőleg illegálisan üzemelő webpatikákat reklámoznak. Tekintettel arra, hogy a Microsoft minden egyes hirdetésre kattintásért pénzt kap a hirdetőtől, a vállalat áttételesen illegális tevékenységből profitál – jelentette ki John Horton, a LegitScript elnöke.
A felügyeleti cég munkatársai próbavásárlásokat is tartottak, melyek során kiderült: a reklámozott online patikákon keresztül vény nélkül juthatnak hozzá olyan készítményekhez, melyeket csak és kizárólag orvos írhat fel. Más esetben pedig olyan gyógyszert kaptak kézhez, melyről a laboratóriumi tesztek bebizonyították, hogy a termék hamisított.
Vajon csak a Bing által reklámozott webpatika között van ennyi illegális, vagy hasonló eredményt kapnánk a Yahoo illetve a Google advertising szolgáltatásával is?
A dietil-toluamid tartalmú spray, kenőcs vagy tonik formájában kapható szúnyog- és kullancsriasztó szerek praktikus védelmet nyújtanak a vérszívó rovarok ellen. Francia kutatók vizsgálata szerint azonban csak akkor, ha ügyelünk a megfelelő használatra, hogy elkerüljük a szúnyogcsípésnél sokkal súlyosabb mellékhatásokat.
A rovarokat a szerekben található dietil-toluamid (DEET) illata készteti menekülésre, amely vegyület azonban az emlősök idegrendszerét mérgezheti a montpellier-i Fejlődéstudományi Intézet és az angers-i Bruno Lapied Egyetem közös vizsgálata szerint.