Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Alvás közben tanulunkA Max Plank Intézet kutatói azt vizsgálták, hogyan tárolódik a hosszú távú memóriába egy bizonyos élmény. Sikerült minden eddiginél erősebb bizonyítékot találniuk arra, hogy alvás közben a rövidtávú memóriából- a hippocampusból- az agykéregbe kerülnek át a megjegyzésre ítélt események, ráadásul ezt a folyamatot az agykéreg irányítja.

Az emlékek tárolásának pontos mechanizmusa egyelőre nem ismert részleteiben. A legtöbb agykutató azt az elméletet támogatja, hogy a hippocampusban ideiglenesen tárolt információk közül néhány órával vagy nappal később az agykéregbe kerülnek azok, melyeket tulajdonképpen megjegyzünk. Ez a folyamat főleg mély alvás közben zajlik le, azonban az emlékek kiválasztásának elve nem ismert. Thomas Hahn, Mayank Mehta és a Nobel-díjas Bert Sakmann vezetésével az intézeti kutatócsoport új megvilágításba hozta azokat a folyamatokat, melyek az emlékeket létrehozzák. A kutatómunkához egy teljesen újfajta technológiára volt szükség.

Tanulás alvás közben Eddig technikai nehézségekbe ütközött annak vizsgálata, hogy az agy hogyan tárolja az emlékképeket. A kutatóknak sikerült megoldaniuk, hogy egyetlen interneuron (olyan idegsejt, mely a hippocampust gátolja) sejtfelszínének feszültségváltozásait mérjék altatott egerek agyában. Ezzel egy időben az agykéreg több száz idegsejtjének feszültségváltozását mérték. Ezzel sikerült vizsgálni, hogy az egyetlen idegsejt milyen hatást fejt ki a kérgi több száz idegsektre. Megállapították, hogy az interneuronok és a kérgi idegsejtek aktivitásnövekedése között csak kis időbeli különbség van, azaz egymástól függenek.

Tanulás alvás közben Ez merőben meglepő eredmény, hiszen eddig a tudósok is úgy képzelték, hogy a hippocampus sejtjei írják be gyakorlatilag az emléknyomokat a kérgi idegsejt-hálózatba. Dr. Mehta szerint ezt az eredményt többféle képen is lehet magyarázni: "Vagy a megfigyelt mechanizmus része az emlékek tárolásának, vagy az emlékképek agyon belüli átíródása nem olyan módon megy végbe, mint ahogy eddig gondoltuk."

Bármelyik is lesz a helyes válasz, a kidolgozott új eljárásnak köszönhetően nagyon sok olyan kérdés kerülhet megválaszolásra, melyre eddig az agykutatóknak lehetőségük sem volt. "Amennyiben sikerül egyetlen idegsejt hatásait a vele kapcsolatban álló idegsejt-hálózaton vizsgálni, akkor alapvető felfedezéseket tehetünk az agy működési struktúrájának megismerése terén"- hangsúlyozta Dr. Hahn.

forrés: napidoktor.hu

Bejelentkezés

hirdetés

Ha részt szeretnél venni az oldal szerkesztésében jelentkezz a fórumon!

légy Te is admin ;)

 

A tartalomból:

blogtar_web

Támogatónk

Copyright Mediqs.hu © 2012. All Rights Reserved.