A Pécsi Tudományegyetem a Science Building létrehozásával kívánja szolgálni a természettudományi oktatás, kutatás, innováció minden oldalát. A Science Building korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított új kutatóintézmény, amely a kutatóegyetemi rangot megcélzó PTE zászlóshajója. Együttműködik vállalatokkal, és rugalmasan reagál a kutatási trendekre, a tudásalapú gazdaság igényeire.
A Science, Please! projekt keretében PTE Science Building néven létrehozni kívánunk egy olyan – egyébként a Dél-Dunántúli Régió életében évtizedes hiányt pótló – kutatóközpontot, amely a korábbiakban szétaprózott kutatási potenciált a Pólus programban megfogalmazott egészségipar és a környezetipar köré koncentrálva, az emberi élet fenntarthatóságát kutatás-fejlesztési tevékenységgel szolgálva az ezirányú K+F tevékenység számára magas színvonalú műszerhátteret és laboratóriumterületet biztosít az itt elhelyezést nyerő kutatócsoportok részére. A mintegy 7 milliárdos beruhásáként létrejövő PTE SB (amelyhez 6,5 milliárdos uniós támogatást nyert el az egyetem) három tématerületben koncentrálja a kutatási irányokat és a kapcsolódó oktatást:
1, Biotudományi Központ (Biosciences Center),
2, Környezettudományi Központ (Environmental Sciences Center),
3, Információtechnológiai Központ (Information Technology Center).
A hatékony tudásmenedzsmentet, tudásáramlást, technológia transzfert hivatott biztosítani a kialakításra kerülő Tudáshasznosítási és Technológiai Transzfer Központ a Régió tudásbázisaként az innováció-orientált, tudásalapú gazdaság fejlesztése, a helyi tudásbázisok és innovatív vállalkozók számára optimális tudásáramlást biztosító környezet megteremtése, az innovációs tevékenység fejlesztése. Szerepvállalásunk az innovációs tevékenységben a kutatás mellett kiterjed az innováció- és vállalkozás-menedzseléshez értő szakemberek képzésére, valamint az innovációs projekteket támogató egyéb szolgáltatások nyújtására, melynek szakmai bázisát az egyetemi oktatók, kutatók széles köre jelenti.
Célunk a Régió tudásbázisaként az innováció-orientált, tudásalapú gazdaság fejlesztése, a helyi tudásbázisok és innovatív vállalkozók számára az optimális tudásáramlást biztosító környezet megteremtése, az innovációs tevékenységek fejlesztése.
Jövőre az ideinél is lényegesen kevesebb pénz jutna a kórházi és a járóbeteg-ellátás támogatására – írta a hétfői Magyar Nemzet a lap birtokába került költségvetési tervezetre hivatkozva.
"A számok minden bizonnyal nagy felháborodást váltanak ki, hiszen az intézményvezetők már az idei finanszírozást is kritikusan alacsonynak tartották. Azt állították, ha nem lesz változás, akkor hamarosan tömeges összeomlás várható az egészségügyben" - olvasható a cikkben, amely szerint a Pénzügyminisztérium más területekről is elvonna jövőre, így például kevesebb pénz jutna a gyógyászatisegédeszköz-ellátásra, csökkentenék a vérellátó szolgálat, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet, a tiszti főorvosi hivatal, a mentőszolgálat, az Egészségbiztosítási Felügyelet, a Magyar Vöröskereszt állami támogatását, s kevesebb maradna a népegészségügyi programokra, valamint a különböző országos intézetek felújítására is.
Az ágazat egyik legfontosabb, a gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható keretét például több mint 13 milliárd forinttal rövidítenék meg. A legtöbb pénzt a két legnagyobb területtől, az aktív fekvőbeteg-ellátástól és a járóbeteg-szakellátástól vonnák el - az előbbire fordítható keretet mintegy 16, az utóbbiét csaknem ötmilliárd forinttal faragnák le.
Teljesen elvonnák az Országos Sportegészségügyi Intézet és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet felújítására, a védőnői hálózat fejlesztésére tervezett keretet. Megszüntetnék a kis forgalmú gyógyszertárak támogatását, s egyetlen fillért sem biztosítanának a határon túli magyarok egészségügyi ellátásának segítésére. A népegészségügyi és egészségfejlesztési feladatokra szánt idei pénzösszeget pedig kevesebb mint a felére csökkentenék - írta a Magyar Nemzet, amely ugyanakkor az egészségügyi tárca közleményeiben hangsúlyozott egyik állításra is felhívta a figyelmet.
A lap szerint a tárca rendre azt hangsúlyozza, hogy a költségvetés tervezési szakaszban van, vitatkozni csak akkor érdemes róla, ha azt elfogadja a kormány, és benyújtja az Országgyűlésnek.
(MNO)
Rákbetegek százait küldik el az Országos Onkológiai Intézetből, a vezetőség szerint nincs pénz új páciensek felvételére. Tiltakozásul felmondtak a nőgyógyászat vezetői, írja a Népszabadság.
Hiába utazott az Országos Onkológiai Intézetbe egy nyíregyházi háromgyerekes, méhnyakrákos fiatalasszony, nem fogadták. Orvosa azonnali műtétre küldte, az onkológusok azonban azt az utasítást kapták, hogy a kötelezően ellátandó területen kívülről nem vehetnek fel más betegeket.
A Népszabadság szerint az Onkológiai Intézetben, csak a nőgyógyászatról havonta 120-140 beteget küldenek el.
Az országos intézet nőgyógyászatának vezető orvosai etikailag és szakmailag is elfogadhatatlannak ítélték a vezetői döntést. Nem értik, miként fordulhat elő, hogy miközben lényegében üresen állnak a műtők, ők nem fogadhatják a rászorulókat.
Ezért lemondott az osztályvezetői csapat: elsőként az a két, nemzetközi hírű szakember, akit a világ igen sok országába rendszeresen hívnak operálni.
Ottó Szabolcs, az intézet főigazgató-helyettese szerint területi ellátási kötelezettségük az elsődleges. Kívülről legfeljebb akkor vesznek fel beteget előjegyzésbe, ha marad kapacitásuk.
A főváros egészségügyi vezetése átmeneti megoldást keres a helyzetre: több kórházába fogadta be az elsősorban vidékről érkező, súlyos betegeket, és az országos intézetből távozó orvosi csapat végzi itt a műtéteket.