„Fiatal orvosként szemközt a miniszter úrral”, kezdte beszédét Papp, aki tragikusnak vélte, hogy a 2010-ben végző orvostanhallgatók jelentős része (arányuk a fővárosban közel 75 százalék) aláírta azt a bojkottnyilatkozatot, ami szerint nem felvételiznek szakorvosi képzésre. Tették mindezt annak a tavaly nyáron életbe lépett Egészségügyi minisztériumi rendeletnek a hatására, amit több ponton is károsnak és és hibásnak tartanak. A minisztérium szerintük ugyanis röghöz köti őket azzal, hogy a szakvizsga megszerzése után ugyanazon a helyen kell dolgozniuk négy évig, amennyiben pedig munkahelyet akarnak váltani, az kemény feltételekhez van kötve. Súlyos probléma még, hogy három hónappal az államvizsga előtt nem tudják a most végzős orvostanhallgatók, hogy milyen pontrendszer alapján, milyen feltételek mellett kell majd felvételizniük a szakorvosi képzésre. Papp szerint nem szankciók kellenek, hanem motivációk, a hatályos rendelet hatása ugyanis az, hogy aki él és mozog, az menekül a szakképzés elől. 

Több száz szakorvos-jelölt és orvosi egyetemet végzett fiatal maradhat állás nélkül az Egészségügyi Minisztérium új rezidensrendelete miatt – állítja a Magyar Rezidens Szövetség. A szervezet szerint ráadásul a diszkriminatív pályázati kiírás miatt a rezidensállásokra csak idén végzett fiatalok pályázhatnak. A rossz szabályozás miatt felgyorsulhat a fiatal orvosok külföldre vándorlása.

Jogsértőnek és végrehajthatatlannak tartja a Magyar Rezidens Szövetség a szakorvosképzés felvételi eljárását szabályozó végrehajtási rendelet-tervezetet, amely az államvizsga előtt 4 hónappal kíván lényegi változtatásokat bevezetni a felvételi rendjében, ráadásul az új szabályozás fiatalok százait zárná el a rezidensállás megszerzésétől.

A mostani fizetésük kétszereséért itthon maradnának az orvosok – állítja, saját felmérésükre hivatkozva, a Rezidens Szövetség elnöke. Orbán Viktor, tegnap a Tényeknek azt nyilatkozta, fel kell emelni az orvosok és az ápolók fizetését. Úgy tudjuk, a Fidesz reális kiindulásnak tartja a fizetések duplázását, több év alatt. Az MSZP azt mondta, Orbán Viktor már sokszor ígérgetett, de a Medgyessy-kormány volt az, amelyik 50%-kal meg is emelte az egészségügyben dolgozók fizetését.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara az ágazatban felmerülő súlyos következményekkel járó problémákra a valós helyzet bemutatásával kívánja felhívni a közvélemény figyelmét. Választ próbálunk keresni arra a kérdésre, hová tűnt a „kedves nővérek” mosolya? Mindezt azért tesszük, mert egyre jobban aggódunk a jelenben és a jövőben gyógyulni kívánó betegekért, valamint az általunk képviselt szakdolgozókért.

Magyarországon az utóbbi közel 10 évben folyamatosan csökkent az egészségügyi ellátás minősége. Az ágazatban sokkal kevesebb pénz jut az ápolásra, egyre alacsonyabb összegekből látjuk el a betegeket. A struktúraátalakítást követően nagy létszámú elbocsátásokat szenvedett el az ágazat, amelynek következtében közel 3500 ápoló és más szakdolgozó került utcára. Az intézmények rákényszerülnek arra, hogy csak alapvégzettséggel rendelkező személyzettel valósítsák meg az ellátást, mert a magasabban szakképzett ápolók bérét - amely 15-20 ezer forinttal több, azaz havi nettó illetménye 85-95 ezer forint is lehet - a munkáltató nem tudja biztosítani. Éppen ezért a jó szakemberek tömegével hagyják el a magyar egészségügyet, részben külföldre távoznak, másrészt pályát módosítanak. 2009-ben a külföldön legálisan munkát vállalni kívánó szakdolgozók száma a tavalyi esztendőhöz viszonyítva megduplázódott, s meghaladja a közel 300 főt. Az egészségügy vezetése és a társadalom sem erkölcsileg, sem anyagilag nem ismeri el hivatásunk gyakorlóit. Ezt bizonyítja az is, hogy az utóbbi öt évben nem emelkedett a kollégák létminimum közeli bére, sőt jelentősen csökkent, amelynek hatására mindennapossá váltak megélhetési gondjaik. A kialakult létszámhiány miatt túlóra végzésére kényszerülnek, egyre több beteget kell ellátniuk, a megélhetési problémák enyhítésére másod-, sőt harmad állást is kell vállalniuk.