Legalább 260 milliárd forint kellene ahhoz, hogy a következő négy esztendőben évente 25 százalékkal emeljék az egészségügyi dolgozók bérét – mondta lapunknak Páva Hanna. Annak kapcsán kérdeztük az egészségügyért felelős államtitkárság helyettes államtitkárát, hogy a héten a kereszténydemokrata képviselők és a parlament egészségügyi bizottsága kiállt az ágazatban dolgozók bérhelyzetének sürgős rendezése mellett.
A Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Papp Magor kedden szükséges tűzoltásnak minősítette Nagy Kálmán (KDNP) szja-mentességről szóló javaslatát, amellyel 20-40 ezerrel nőne a fiatal orvosok havi 120-140 ezer forintos bruttó jövedelme. Ennek éves kihatása 3 milliárd forint lenne. Az egészségügyi bizottság pedig szerdán arról szavazott, hogy e hónapban kerüljön a parlament elé a Jobbik javaslata az egészségügyben szükséges bérrendezés bevezető lépéseiről.
A 4000 felmondó cseh orvos végül meghátrálásra kényszerítette a cseh kormányt, s elérte, hogy jelentős béremelés menjen végbe az egészségügyben. Az erről szóló megállapodást Leos Heger egészségügyi miniszter és Martin Engel, a szakszervezeti klub vezetője írta alá csütörtökön. A béremelés fejében az orvosok vállalták, hogy visszavonják felmondásukat.
A Népszabadság tudósítója szerint áprilistól 5-8000 koronával (55-88 ezer forinttal) többet vihetnek haza a cseh orvosok. A bérfejlesztési program több évre szól, 2013-tól a nemzetgazdasági átlagbér 1,5, majd fokozatosan 3-szorosát kapják majd. Tavaly mintegy 250 ezer forint volt a cseh átlagbér, vagyis mai árakon számolva körülbelül 750 ezer forintnak megfelelő fizetésre számíthatnak hosszútávon a cseh orvosok.
Az egészségügyi miniszter közölte, hogy körülbelül kétmilliárd koronába (22 milliárd forint) kerül a béremelés, ezt azonban nem a költségvetésből fedezik, hanem kórházi átszervezésekkel és az állami egészségbiztosítók keretének átcsoportosításával teremtik elő. Az orvosok eredetileg 3 milliárd koronás emelésben gondolkodtak, de végül elfogadták a 2 milliárdos ajánlatot.
4000 cseh orvos az alacsony bérek miatti tiltakozó akcióban mondott fel tavaly decemberben. A 3 hónap felmondási idő márciusban járt volna le, s komoly orvoshiány állt volna elő, ha nem született volna megállapodás. Az egészségügy válságát jelzi, hogy a kormány a hadsereg orvosait is bevetette volna azokban a körzetekben, ahol nem maradt volna elég orvos az alapvető ellátásokra sem.
Forrás: origo.hu
Nem véletlenül választotta a publicista az orvostársadalom e két szakágát a szemléltetésre, hisz a koncepciót eddig leginkább a szülészek-nőgyógyászok, illetve a sebészek utasították el, hisz hagyományosan e területek szakorvosai szokták a legtöbb paraszolvenciát kapni. Feltehetően ők a dupla bérezéssel sem érnék el jelenlegi jövedelmük mértékét. Ellenben az aneszteziológusok, patológusok és röntgenorvosok lelkesen tűznék köpenyükre a zöld keresztet a beígért dupla fizetésért.
A zöldkeresztes mozgalmat elindító Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnöke, a háziorvos rezidensként tevékenykedő Papp Magor arról számolt be a STOP-nak, hogy folynak az egyeztetések a zöld kereszt bevezetése, illetve a nyomában járó orvosfizetések duplázása ügyében az egészségügyi államtitkársággal, néhány részletkérdés még tisztázásra szorul, és ezzel párhuzamosan egy konzultációs folyamat is zajlik az orvostársadalmon belül a koncepcióról.
„Csatlakozzunk, itt az ideje a morális megtisztulásnak! A rezidensek még nem tettek le semmit az asztalra, mire kapnának dupla bért? Könnyen utasít vissza olyan valaki hálapénzt, aki eddig még soha nem kapott!" – ilyen véleményeket fogalmaztak meg lapunknak orvosok a rezidensszövetség zöld keresztes mozgalmának hírére. A fiatal orvosok „ötletét", vagyis azt, hogy a hálapénzt visszautasító doktorokat dupla bérrel jutalmaznák, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is élesen bírálta. Egy friss felmérés ennél jóval árnyaltabb eredményt tükröz.
Kórházi trükkök tucatjával találkozhattak a fiatal orvosok a gyakornoki helyekre jelentkezések során – részletezte Papp Magor rezidens elnök a korábbi cikkünkben megjelenített helyzet okát. Mint lapunk elsőként megírta: a meghirdetett, csaknem nyolcszáz rezidensi hely fele üresen maradt. Hiába hozott a kormány a korábbi szabályokat enyhítő döntéseket, már nem tudta ellensúlyozni az eltelt évek kiszámíthatatlan egészségpolitikai lépései miatt kialakult ellenállást. A Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) vezetője korábbi lapszámunkban egyebek mellett úgy nyilatkozott, több kórház azzal tetézte a bajt, hogy nem igényelte a hiányszakmákra jelentkező orvosok bérét ötven százalékkal növelő többletforrást, mert el akarta kerülni a dolgozók közötti bérfeszültséget.
Több más gond azonban csak nemrég került felszínre. Papp Magor úgy értesült, hogy egyes intézmények a szerződéskötéskor arra kérték a hiányszakmára – például a radiológiára – jelentkezőt, mondjon le a bérkiegészítésről. Másutt maga a jelölt vette észre, ráadásul az utolsó pillanatban, hogy a lehetségesnél kevesebb pénzt szánnak neki. Volt olyan kórház is, amely az időközben eltörölt röghöz kötést sajátosan alkalmazta volna azzal, hogy a szakvizsga megszerzése után két évig – kétmillió forintos szankcióval – magához láncolja az orvost. Az egyik vidéki intézmény sebészete pedig csak egy rezidenst vett föl a két meghirdetett helyre, noha mindkét jelentkező maximális pontszámot ért el a felvételin. Az MRSZ elnöke szerint fölmerül a gyanú, hogy az így fölszabadított helyet a kórház vezetősége valakinek odaígérte.