Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Nem lesz általános béremelés az egészségügyben, csak egyes homogén csoportok jövedelme nőhet. Az orvosi kamara nem ért egyet azzal, hogy egymás rovására előnyt szerezzenek a doktorok. Várhatóan e hónapban kerül a T. Ház elé a szükséges bérrendezés első lépéseire készített jobbikos javaslat.

Legalább 260 milliárd forint kellene ahhoz, hogy a következő négy esztendőben évente 25 százalékkal emeljék az egészségügyi dolgozók bérét – mondta lapunknak Páva Hanna. Annak kapcsán kérdeztük az egészségügyért felelős államtitkárság helyettes államtitkárát, hogy a héten a kereszténydemokrata képviselők és a parlament egészségügyi bizottsága kiállt az ágazatban dolgozók bérhelyzetének sürgős rendezése mellett.

A Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Papp Magor kedden szükséges tűzoltásnak minősítette Nagy Kálmán (KDNP) szja-mentességről szóló javaslatát, amellyel 20-40 ezerrel nőne a fiatal orvosok havi 120-140 ezer forintos bruttó jövedelme. Ennek éves kihatása 3 milliárd forint lenne. Az egészségügyi bizottság pedig szerdán arról szavazott, hogy e hónapban kerüljön a parlament elé a Jobbik javaslata az egészségügyben szükséges bérrendezés bevezető lépéseiről.

Az ország gazdasági helyzete nem teszi lehetővé a közalkalmazotti bértábla szerinti általános béremelést, az adózás ügyében pedig nem az államtitkárság a kompetens – jelentette ki Páva Hanna. Ezért dolgozik az államtitkárság a homogén, életpályacsoportok szerinti jövedelememelés bevezetésén. Ilyen a háziorvosok köre, akiknél a teljesítményeket követő rendszert vezetnének be. Ezek egyike a gondozás, például a folyamatos vérnyomás-ellenőrzés, a páciensek gyógykezelése. Ugyan erre nincs külső forrás, ám ha a beteg nem kerül szakrendelőbe, kórházba, az ott megspórolt pénz átcsoportosítható a háziorvosoknak.

A másik homogén csoport a rezidenseké. Rajtuk úgy próbált segíteni az előző kormány, hogy a hiányszakmát választók alapbérét – a központi költségvetésből – 50 százalékkal emelte. Ennek forrását a kórháznak kell igényelnie a rezidensek kasszáját kezelő Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalból (EEKH). Ám Papp Magor szerint ezt nem teszik meg a munkáltatók, mert bérfeszültséget okoznának a régóta pályán lévő szakorvosok és a pályakezdők között.

Páva Hanna elismeri ugyan az indokot, ám jogellenesnek tartja a munkáltatók lépését, hiszen az EEKH-val kötött megállapodásuk erre kötelezi őket. Elmondta azt is, hogy a szakmai szervezetekkel egyeztetett módon hamarosan módosul a rezidensrendelet. Azt várják, hogy a kórházak és rendelőintézetek vezetői már az egyetemen válasszák ki a rezidenseket, és kössenek munkavállalói előszerződést. Eddig országosan határozták meg, hogy hány fiatalt vehetnek fel a kórházak a rezidensképzésbe, a jövőben azonban a miniszter a megyei igények szerint állapítja meg a keretszámokat, amelyeket a végzős medikusok számához igazítanak. S az államtitkárság tervei szerint már az idén egyszeri hozzájárulást kapnak a rezidensek a képzési költségeikhez. Ennek összegét egyelőre nem árulta el a helyettes államtitkár, csak annyit mondott: arról nem kell majd elszámolniuk.

Aggódik a homogén életpályacsoport-rendszer miatt Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. „Mi, orvosok nem szeretünk egymás rovására előnyt szerezni" – mondta lapunknak. Úgy tartja: az életpályát leginkább a bér határozza meg, ennek emelése a legsürgetőbb, emellett kiszámítható jövőképet kellene felvázolni az orvosok számára. Akkor talán nem hagynák itt az országot. Az elvándorlás tendenciája nő, tavaly közel 1100 orvos kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges jóhírnév-igazolást, miközben nyolcszázan végeztek az egyetemeken.

A kamarák és a többi egészségügyi szervezet véleménye alapján készül az életpályamodell – válaszolta kérdésünkre Páva Hanna. Az kiterjed a jövedelmekre, az oktatás-képzés-továbbképzés rendszerének átalakítására, a társadalmi megbecsülésre, a munkahelyi körülményekre és a szociális juttatásokra. A pénzügyi keretek kényszere miatt a legkönnyebb az elmozdulás az oktatás területén. Ennek első lépése, hogy az orvosok ötévente kötelező továbbképzési rendszeréből egy tanfolyamot az állam fizet, amelynek az évi forrásigénye csak az orvosok, gyógyszerészek esetén 200 millió forint. Az erről szóló javaslat e hónapban kerül tárcaközi egyeztetésre.

Hamarosan kapacitástérkép készül az egészségügyről

A jövő hét közepéig várják vissza az egészségügyi intézményektől azokat a kérdőíveket, amelyek alapján részletes kataszter készül az ágazatról. Az intézményeknek a létszámhelyzet mellett számot kell adniuk az ingó és ingatlan vagyonukról, azok állapotáról, az orvosi eszközök koráról, az amortizációról. Ez alapján készül el az ország egészségügyének valid kapacitástérképe, amely meghatározza az ágazat forrásigényét. Páva Hanna azt is elmondta, hogy európai uniós forrásból létre kívánják hozni a humánerőforrás-monitoring rendszerét, amely naprakész információt ad majd az intézmények orvos- és szakdolgozó-ellátottságáról. A terv elkészült, várják, hogy a Nemzeti Feljesztési Ügynökség mielőbb kiírja a pályázatot, így a rendszer jövőre el is indulhat.

vilaggazdasag.hu

Bejelentkezés

hirdetés

Ha részt szeretnél venni az oldal szerkesztésében jelentkezz a fórumon!

légy Te is admin ;)

 

A tartalomból:

blogtar_web

Támogatónk

Copyright Mediqs.hu © 2012. All Rights Reserved.