Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
Egy fiatal rezidens azt szerette volna, hogy engedjék el a körülbelül húszezer forintos kamarai tagdíját, mert havi 95 ezer forintos kiadásai mellett 115 ezer forintos fizetése van. 

Méltányosságot kért az orvosi kamarától egy fiatal rezidens - akinek havi 95 ezer forintos kiadásai mellett 115 ezer forintos fizetése van -, hogy engedjék el a körülbelül húszezer forintos kamarai tagdíját, mely idén júniustól lesz kötelező, mert nem tudja kinyögni.

Fintha Attila a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában elmondta: a kamaránál süket fülekre lelt. Ezt követően a honatyákhoz fordult és szeretett volna felszólalni az egészségügyi bizottság ülésén, de nem voltak rá kíváncsiak.

A patológus szakorvosjelölt elmondta, az ő szakterületén nincs hálapénzre lehetőség, mely egyes területekre kumulálódik csak, ezzel együtt hozzátette, a paraszolvencia akkor sem lehetnek kereseti forrásra jogalap, ha más területen dolgozna, mert etikailag elfogadhatatlannak tartja. A Magyar Orvosi Kamara azzal utasította el Fintha Attila kérését, hogy az éves tagdíj 20 400 Ft, ami havonta 1 700 forintot jelent. Ennek felét kell csak fizetnie a rezidenseknek.

Csakhogy Fintha Attila esete erre nem vonatkozik, ugyanis a rezidens az egyetem befejezése után néhány évig kutatással foglalkozott, így a jelenlegi kamarai alapszabály szerint teljes tagdíjat kellene fizetnie, s a napokban kihirdetett rezidens-rendelet sem vonatkozik rá. A kamarai tagdíj minden rezidens számára újabb, váratlan kiadás, s amennyiben ezt nem tudják kifizetni, a működési engedélyüket is visszavonják, s a szakképzést sem tudják befejezni – hívta fel a figyelmet Fintha Attila.

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
Mintegy négyezer, állami alkalmazásban lévő jordániai orvos lépett sztrájkba vasárnap, hogy jobb életkörülményeket és magasabb fizetést követeljenek - közölte az ország orvosi szövetségének elnöke. Ahmad Armuti szerint az egészségügyi minisztérium alkalmazásában álló orvosok 360-450 dinárt (98.000-124.00 forint) keresnek, ami "a jelen körülmények között tragédia".

"A követeléseink nem újak. Ezt kértük az elmúlt húsz évben is" - fogalmazott a szövetség elnöke. "Ha a kormányzat javít az orvosok életfeltételein, a polgároknak biztosított szolgáltatás is javulni fog" - tette hozzá Armuti, aki szerint a munkabeszüntetés addig tart majd, amíg "a kormány nem reagál pozitívan".

A sztrájk 430 egészségügyi központot és 30 kórházat érint országszerte, ám nem vonatkozik a sürgősségi ellátásra. Jasin Hesban egészségügyi miniszter ugyanakkor arra szólította fel az orvosokat, hogy vegyék fel ismét a munkát, mivel a kormánynak időre van szüksége ahhoz, hogy áttekintse a követeléseket.

Jordániában eközben - a tunéziai és egyiptomi tüntetések hatására - kilencedik hete tartanak az utcai demonstrációk, amelyeken általános reformokat követelnek a polgárok.

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Egy a gyógyszergyártókra kivetett, 25 milliárd forintos válságadót javasolt a kormánynak a gyógyszergyártók érdekvédelmi szervezete. Szerintük a pénzből az orvosok és ápolók fizetését lehetne emelni.

Az egészségügybe visszaforgatható, az orvosok és szakápolók bérének rendezésére fordítható válságadó bevezetését javasolja a gyógyszeriparban a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) - közölte a szervezet. Bogsch Erik, a Magyosz elnöke a köztelevízió Az Este című adásában a magyar egészségügy legnagyobb problémájának az orvosok és szakápolók bérszintjét nevezte.
A gyártók által javasolt válságadó a gyógyszerár-támogatásban részesülő készítmények termelői áron számított forgalma 5 százalékának megfelelő összeg, mintegy 25 milliárd forint lenne a már eddig is befizetett iparág specifikus adókon felül. Bogsch Erik szerint a kormány múlt pénteken ismertetett terve nem az ott szereplő 25,9, hanem ennél magasabb bevételt hozna az államháztartásnak.
A Magyosz szerint a javasolt intézkedés az azonnali beavatkozási igény miatt már 2011. július 1-jei hatállyal bevezethető lenne. A kormány múlt hét csütörtökön kezdett egyeztetéseket a gyógyszergyártókkal és -forgalmazókkal az új gyógyszer-támogatási rendszer kialakításáról.
A gyártók olyan javaslattal kívánnak élni, amely hozzájárulhat az egészségügyi szektor helyzetének javításához is, mivel tisztában vannak a magyarországi egészségügyi szektor kritikusnak mondható helyzetével, és felelősséget éreznek mind az egészségügyben dolgozók, mind pedig a betegek iránt - áll a közleményben.
Hozzáteszik, hogy a Magyosz a kormány által megjelölt megtakarítási cél elérése érdekében természetesen további javaslatokat is tesz, azonban mivel bízik benne, hogy a múlt heti egyeztetés az iparággal a konzultációs sorozat első fordulója volt, melyet hamarosan újabb egyeztetés követ, ezen további javaslatokat egyelőre nem kívánja a nyilvánosság elé tárni.
A versenyképesség megtartása érdekében a gyártói szövetség kiemelten fontosnak tartja, hogy 2020-ra GDP-arányosan a jelenlegi 1,15 százalékról 1,8 százalékra nőhessenek a K+F ráfordítások Magyarországon.

forrás: origo.hu

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

A Semmelweis Egyetem (SE) mostanáig mintegy egymilliárd forintot "hitelezett" az államnak, azzal hogy pályázatokat elnyert kutatólaboratóriumainak és kutatócégeinek az intézmény finanszírozza a kutatásokat a Nemzeti Innovációs Hivatal helyett - mondta Tulassay Tivadar, a SE rektora.

Emlékeztetett, hogy a felsőoktatási intézményeket érintő zárolás miatt már így is egymilliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat az egyetem. Emellett arra kényszerültek, hogy megelőlegezzék a szerződésben rögzített pályázatok kutatásaihoz szükséges forrást, amelyet a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) - korábban: NKTH - tavaly október óta nem fizetett ki. A rektor szerint ugyanis, ha nem vállalják át ezt a terhet, annak az lehet a vége, hogy a kutatók nem tudják teljesíteni, a szerződésben vállaltakat, ebben az esetben pedig a kutatásra már korábban kifizetett pénzt is vissza kell fizetniük.

A SE esetében a NIH által ki nem fizetett kutatási pénzek nagyjából 30 pályázatot érintenek, amely nagyjából egymilliárd forint hiányt jelent az intézmény életében, ezt csak egyéb forrásaik - pl. oktatás, fejlesztések, béremelések - terhére tudta kigazdálkodni az egyetem A rektor elmondása szerint az intézmény működését ez a fajta átcsoportosítás egyelőre még nem veszélyezteti, de középtávon likviditási problémát okoz. Tulassay Tivadar azt mondta: aggódik, mert nem tudja mi lesz már fél év múlva, jelenleg ugyanis nem lát arra esélyt, hogy a kutatási pénzek belátható időn belül a "helyükre kerülnek".

Tulassay Tivadar szerint hasonló véleményen van a többi kutatóegyetem, például a budapesti műegyetem, illetve a Szegedi Tudományegyetem rektora is, akik szintén több száz millió forintot hiteleztek meg ily módon az államnak. Emlékeztetett arra, hogy a kutatásokat támogató állami források elmaradása 2009-ben is megtörtént már. A rektor szerint az állam akkor is csak "nagyon erős nyomás hatására" egyenlítette ki ezen tartozásait az év végén.

A jelenlegi helyzet miatt a Rektori Konferencia már kétszer - tavaly decemberben és az idén februárban - fordult levélben az illetékes miniszterekhez, de "érdemi választ egyikre sem kaptak". Tulassay Tivadar szavai szerint "jóvátehetetlen károkat okoz a tétlenkedés".

A SE rektora elmondta: megérti, hogy bonyolult a helyzet, mivel a korábbi NKTH most két minisztériumhoz, a Nemzetgazdasági- és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik. Azt is elismeri, hogy "a korábbi években nem kellő körültekintéssel működő NKTH egyik-másik döntése is felülvizsgálandó", de a zárolás már túl széles réteget érint. Nem lehet, hogy mindenki azért szenvedjen, mert néhány, valószínűleg helyénvaló felfüggesztés miatt semmi kifizetés nincs - fogalmazott a rektor.
Tulassay Tivadar szerint ha az állam nem rendezi hamarosan a helyzetet, ezek az egyetemi kutatólaboratóriumok, kis- és középvállalkozások ellehetetlenülnek, csődbe mennek. Pedig pár éven belül munkahelyeket teremthetnének, és az ország gazdasági fellendítéséhez járulnának hozzá.

Konkrét példaként említette Takáts Zoltán, az SE egyik kutatójának esetét. A Takáts Zoltán által kifejlesztett intelligens sebészeti vágóeszköz, az onkokés csökkenti a ráksebészeti beavatkozás időtartamát, és megnöveli a pontosságát. Az orvos így gyorsabban dönthet a megfelelő gyógyszer kiválasztásáról és annak adagolásáról. Tulassay Tivadar jelezte: a találmányt világszerte méltatja a szakma, de források híján félő, hogy értékesítéséhez Magyarországnak már nem lesz köze. Az onkokés feltalálójának jelenleg mintegy 126 millió forinttal tartozik az NIH. A rektor szerint ez jelentős hátrányba hozhatja a fejlesztést.

A rektor szerint nem lehet sikeres egy nemzetgazdaság, ha az alap- és alkalmazott kutatást, valamint az arra épülő hasznosuló-, hasznosító kutatásokat nem tudja piacképes termékké alakítani, és ha a nemzetközileg elismert kutatóit külföldre űzik munkahelyeik, vállalkozásaik csődje, a hazai reménytelenség, vagy a csábító külföldi lehetőségek".

forrás: MTI/barikad.hu

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
Nem lesz általános béremelés az egészségügyben, csak egyes homogén csoportok jövedelme nőhet. Az orvosi kamara nem ért egyet azzal, hogy egymás rovására előnyt szerezzenek a doktorok. Várhatóan e hónapban kerül a T. Ház elé a szükséges bérrendezés első lépéseire készített jobbikos javaslat.

Legalább 260 milliárd forint kellene ahhoz, hogy a következő négy esztendőben évente 25 százalékkal emeljék az egészségügyi dolgozók bérét – mondta lapunknak Páva Hanna. Annak kapcsán kérdeztük az egészségügyért felelős államtitkárság helyettes államtitkárát, hogy a héten a kereszténydemokrata képviselők és a parlament egészségügyi bizottsága kiállt az ágazatban dolgozók bérhelyzetének sürgős rendezése mellett.

A Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Papp Magor kedden szükséges tűzoltásnak minősítette Nagy Kálmán (KDNP) szja-mentességről szóló javaslatát, amellyel 20-40 ezerrel nőne a fiatal orvosok havi 120-140 ezer forintos bruttó jövedelme. Ennek éves kihatása 3 milliárd forint lenne. Az egészségügyi bizottság pedig szerdán arról szavazott, hogy e hónapban kerüljön a parlament elé a Jobbik javaslata az egészségügyben szükséges bérrendezés bevezető lépéseiről.

Az ország gazdasági helyzete nem teszi lehetővé a közalkalmazotti bértábla szerinti általános béremelést, az adózás ügyében pedig nem az államtitkárság a kompetens – jelentette ki Páva Hanna. Ezért dolgozik az államtitkárság a homogén, életpályacsoportok szerinti jövedelememelés bevezetésén. Ilyen a háziorvosok köre, akiknél a teljesítményeket követő rendszert vezetnének be. Ezek egyike a gondozás, például a folyamatos vérnyomás-ellenőrzés, a páciensek gyógykezelése. Ugyan erre nincs külső forrás, ám ha a beteg nem kerül szakrendelőbe, kórházba, az ott megspórolt pénz átcsoportosítható a háziorvosoknak.

A másik homogén csoport a rezidenseké. Rajtuk úgy próbált segíteni az előző kormány, hogy a hiányszakmát választók alapbérét – a központi költségvetésből – 50 százalékkal emelte. Ennek forrását a kórháznak kell igényelnie a rezidensek kasszáját kezelő Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalból (EEKH). Ám Papp Magor szerint ezt nem teszik meg a munkáltatók, mert bérfeszültséget okoznának a régóta pályán lévő szakorvosok és a pályakezdők között.

Bejelentkezés

hirdetés

Ha részt szeretnél venni az oldal szerkesztésében jelentkezz a fórumon!

légy Te is admin ;)

 

A tartalomból:

blogtar_web

Támogatónk

Copyright Mediqs.hu © 2012. All Rights Reserved.