Súlyos válságban van a patológia itthon, mert a szakemberek külföldre mennek - ez a megállapítás olvasható a többi között az Országos Onkológiai Intézet hírlevelében, írja a keddi Magyar Nemzet.

A nálunk jobb módú országokban is hiányszakma a patológus, ezért ahol jobban fizetnek és a munkakörülmények is jobbak, oda áramlik a képzett szakembergárda. Van olyan ország, ahol a magyar patológusok aránya eléri a 10 százalékot, írja a napilap.

A lap emlékeztet arra, hogy a patológia fő feladata nem csak a halottak kórboncolása és a halál megállapítása, hanem a műtéteknél és egyéb diagnosztikus beavatkozásoknál eltávolított szövetek, minták alapján a betegségek végső diagnózisa, kórlefolyásának megítélése is - így kulcsszerepük van például a rákdiagnosztikában.

Becslések szerint a szakemberhiány, a túlterheltség és a rossz körülmények miatt a hiányos vagy nem megfelelő patológiai diagnózisok aránya Magyarországon eléri az ötven százalékot. Emiatt vannak olyan kórképek, például egyes daganatos betegségek esetében, ahol csak a páciensek töredéke kapja meg a megfelelő kezelést az első szövettani diagnózis után. Ez pedig nemcsak életminőség-romláshoz, de akár halálhoz is vezethet!

Szentirmay Zoltán, az Országos Onkológiai Intézet munkatársa, a magyar onkológusok Társaságának leköszönő elnöke a lapnak rámutatott arra is, hogy a krónikus pénzhiány miatt - egy-két csúcskórház kivételével - nagyon korszerűtlen a patológiai osztályok infrastruktúrája, műszerezettsége is, ami szintén csökkenti az ezekben az intézményekben kezelt rákbetegek túlélési esélyeit.

Jelenlegi fizetésük duplájáért már itthon maradnának a külföldre kacsintgató magyar orvosok, a már kint dolgozók hazatéréséhez pedig még ennél is nagyobb emelés kellene. Sokan eredetileg csak pár évre tervezték a nyugati kiruccanást, de kinn ragadtak. Az orvosi életpályamodellről már folynak az egyeztetések, a rezidensszövetség őszi megállapodásban bízik, de a fizetések gyors emelkedésére nincs esély.

"A magyar rezidensi fizetésemnek most a tízszeresét keresem, de a három otthoni állásomból, heti 70-80 óra munkával megkeresett pénznek is hazaviszem a négy-ötszörösét" - mondta az [origo]-nak egy két hónapja egy angol nagyvárosban dolgozó orvos. Jelenleg 2700 fontos (931 ezer forint) alapfizetése - mely kiegészülhet a 40 órán felül teljesített túlórák kimondottan magas díjával - helyi összehasonlításban egyáltalán nem számít magasnak, szerinte csak a külföldiek érzik annak. "Őrültségnek hangozhat, de a kétéves szerződésem leteltével mindenképp haza akarok menni, mert nagyon szerettem az otthoni munkahelyeimet. A kintlét alatt szeretnék egy magyarországi lakásra elegendő pénzt összespórolni. Hallottam az életpályamodellről szóló tárgyalásokról, remélem, hogy mire hazatérek, valamelyest javul a helyzet" - jegyezte meg.

Példaértékűnek szánta Mikola István, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke annak a szülészorvosnak a feljelentését, aki az egyik páciensétől előre kért pénzt, majd kevesellte az összeget a szülés levezetésében való részvételért. Nem egyedüli a kismama esete, ám valószínűleg eddig senki sem fordult panasszal a bizottsághoz.

Az ügy kimenetelére még várni kell, az azonban tény: az amúgy orvosként harminc évig praktizáló egészségpolitikus bejelentése tovább forrósította a nyári hőséget. A pályakezdő fiatal doktorokat képviselő Magyar Rezidens Szövetség elnöke mélyen elítéli az ilyen eseteket. Papp Magor úgy fogalmazott: az egészségügy megújulásához erkölcsi normák, új értékrend szükséges. Ám elkerülhetetlen az orvosi bérek tisztességes emelése, azt követően pedig a könyörtelen szigor.

Bár külföldön hatszoros fizetés várja a rezidenseket, a csaknem 250-nel több frissen végzett szakorvosjelölt vállal itthon munkát a rezidensrendelet egy hónappal ezelőtti módosításának köszönhetően - közölte Cserháti Péter, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Szolnokon.

Cserháti Péter a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórházban tartott sajtótájékoztatón utalt arra, hogy két hónappal a kormányzati átadás-átvétel után az új tárcának az ágazat működésképtelenné válását kellett megelőznie. Ezért az Orbán-kormány első intézkedései között július 7-én módosította a korábbi kabinet "röghöz kötő" rezidensrendeletét, amely azzal fenyegetett, hogy a 2010-ben végző, mintegy 660-670 orvostanhallgató kétharmada nem lép be a rendszerbe, hanem inkább külföldön próbál elhelyezkedni.

Ez egy orvos képzésének 15-18 millió forintos költségével számolva bő négymilliárd forintos vesztséget jelentett volna az államnak - tette hozzá.

- Középtávon komplex orvos életpálya-programban kell gondolkodnunk, de egyelőre csak arra vállalkozhattunk, hogy a taszító elemeket kivegyük a rendszerből - mondta a szakpolitikus. Cserháti hangsúlyozta: bár külföldön a hazai 100 ezer forintos nettó kezdő fizetés hatszorosát kínálják a magyar orvosoknak, a rendeletmódosítás nyomán számításaik alapján így is "231 ifjú medikussal több, a végzősök öthatoda" marad a szülőföldjén, és lép be a hazai szakorvosképzésbe.

A helyettes államtitkár elmondta, az új szabályozás többek között felmenti a szakorvosjelölteket az alól a kötelezettség alól, hogy rezidensi idejük után négy évig elsősorban addigi munkáltatójuknál vagy legalább Magyarországon, az állami egészségügyi szférában helyezkedjenek el. Lehetővé teszi számukra a szakképzés meghatározott okból történő - az eddigi három évvel szemben határozatlan idejű - megszakítását, ami elsősorban a gyermekvállalás megkönnyítését szolgálja. A szaktárca által megjelölt 17 hiányszakmában elhelyezkedők ezen felül 50 százalékos bérkiegészítésre is számíthatnak.