Eredeti írás:http://konzervatorium.blog.hu Budapest, 2009. június 1.

Nem szokásunk sajtóközleményeket kiposztolni, ám most az egyszer kivételt teszünk, mert egy rendkívül súlyos esetről van szó, mely alig keltette fel a sajtó érdeklődését. Az Egészségügyi Minisztérium ma fogja beterjeszteni a szakorvosképzés átalakítását megcélzó rendeletet a kormány elé - mindezt az egészségügyi szakma tiltakozása és ellenállása közepette. Te aláírnál a munkahelyeden 9 évre egy hűségnyilatkozatot a jelenlegi bérezés mellett? Mert hogy a pályakezdő orvosoktól, rezidensektől ezt várnák el...

A Bajnai-kormány tagjai korábban azzal az indoklással mondták le a részvételt egy egyeztetésen, hogy természetesen átgondolták és módosítják a rendeletet - ennek ellenére az mégis változatlan formában kerül ma benyújtásra. Ha ez megtörténik, és a rendelet életbe lép, az körülbelül azt jelenti, hogy a pályakezdő orvosok vagy mehetnek külföldre, vagy éhenhalhatnak - vagy esetleg változtassanak szakmát...

Az extrém hipotrigliceridaemia akut fázisában primeren választandó orálisan alkalmazandó retard (SR) készitmény

Jeff Immelt, a GE óriásvállalat vezérigazgatója a San Franciscóban megrendezett Web 2.0-es csúcstalálkozón személyesen mutatta be Vscan névre keresztelt legújabb ultrahangos képalkotó eszközüket, mely leginkább egy felnyitható kijelzős mobiltelefonra hajaz. A szkennelési procedúrát a gép aljára csatlakoztatható pálca végzi, a beállítások megadása és az ultrahangok kibocsátása a készülék testén lévő kerek gomb segítségével történik, míg a képet az eszköz kis méretű kijelzőjén kísérhetjük figyelemmel. A General Electric úgy véli, a parányi műszer ideális termék orvosoknak, akik így maguk végezhetnének egyszerű képalkotó vizsgálatot pácienseiken ahelyett, hogy tovább küldenék őket egy másik osztályra. Emellett nem elhanyagolható az sem, hogy a mobil vizsgálóberendezés kiváló segédeszköz lehet olyan területeken, ahol problémás gyorsan hozzáférni kórházi műszerekhez. A zsebméretű technológia segítségével újra definiálható a fizikális vizsgálat, gyorsan és pontosan juthatunk a diagnózis felállításához.

Forrás: Pyso & GE

Mi lehet a diagnózis?

10 éves fiú beteget szülei hoztak egy gyermekambulanciára, akinek anamnézisében többszörös ájulásos rosszullét szerepel. Ezek a rosszullétek néha generalizált tónusos-klónusos görcsrohamnak tetsző eseménnyel egészültek ki. A betegnél először 8 hónappal ezelőtt jelentkezett a rosszullét. Az édesanyja szerint ezek az ájulások leggyakrabban a reggeli órákban jelentkeztek, sokszor az ébresztőórára való ébredés után vagy sportolás közben. A rohamok mindenféle figyelmeztető jel nélkül kezdődtek, amelyek néha vizelet inkontinenciával illetve hányással társultak.

1. Klinikai vizsgálatok

A pandémiás A(H1N1)-es vírust tartalmazó influenza vakcina humán klinikai vizsgálatai 2009. augusztus 13-án kezdődtek meg. A vizsgálatok a 18-60 év közötti felnőttekre, a 60 év felettiekre, a 3-12 éves gyermekekre, a 12-18 éves serdülőkre, valamint a 3-36 hónapos gyermekekre terjednek ki.

A 352 felnőtt bevonásával végzett klinikai vizsgálatok értékelése lezárult. Ezek alapján elmondható, hogy a vakcina kiváltja a megfelelő immunválaszt. (A vakcinák esetében nem hatékonyságot vizsgálnak, hanem a készítmény által kiváltott immunválaszt. Egészséges embereket oltanak be annak érdekében, hogy ne betegedjenek meg.)

A gyermekvizsgálatok még folyamatban vannak. Végleges eredmények csak a vizsgálatok alapos kiértékelése után várhatók.

Elfogadta az Európai Bizottság kedden kiadott véleményében, hogy Magyarország, Hollandia és Nagy-Britannia ideiglenesen valamennyivel meghosszabbítja az orvosgyakornokok munkaidejét.

A szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően az uniós "kormány" kiemelte, hogy az orvosgyakornokok heti átlagos munkaideje semmiképpen nem haladhatja meg az 52 órát, amibe a munkahelyen eltöltött rendelkezésre állási idő is beleszámít. Az ideiglenes hosszabbítás 2011. július 31-ig tart.

Vladimír Spidla, a foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos kommentárja szerint a bizottság "támogatja a legfeljebb 48 órás munkahét maradéktalan betartását, de megérti, hogy egyes tagállamoknak több időre van szükségük ahhoz, hogy minden orvosgyakornok esetében teljes mértékben meg tudjanak felelni ennek a követelménynek". "Mind az orvosok, mind a betegek érdekében támogatjuk a tagállamok ez irányú törekvését" - tette hozzá.

Az uniós munkaidő-irányelv külön szabályokat tartalmaz az orvosgyakornokokra vonatkozóan, akik átlagos heti munkaidejét 2004-től fokozatosan 48 órára kell csökkenteni, elviekben 2009. július 31-ig. Az irányelv további két évet engedélyez azoknak a tagállamoknak, amelyek nem tudják időben teljesíteni ezt a célt, feltéve, hogy a heti átlagos munkaidő az átmeneti időszak alatt sem haladja meg az 52 órát.

Az irányelv értelmében a tagállamoknak értesíteniük kell a hosszabbítási szándékról a bizottságot, hogy az véleményt tudjon nyilvánítani a hosszabbításról. A bizottság ugyanakkor nem jogosult megtagadni a hosszabbítást, véleménye nem bír jogilag kötelező erővel.

A brüsszeli közlemény szerint Magyarország azt jelentette be, hogy az orvosgyakornokok munkaidejét már 56 órára csökkentette, amibe a munkahelyen töltött rendelkezésre állási idő is beleszámít. A kormány azonban a Magyar Orvosi Kamara támogatásával úgy nyilatkozott, hogy időt kér még, hogy át tudja alakítani az orvosképzési rendszert.

Forrás: MTI

Érvényes működési nyilvántartásba vett orvos tavaly év végén 33 ezer 431 fő volt, gyógyszerész pedig 7191. Bár a hivatalos adatok szerint csak 82 289 egészségügyi szakdolgozó szerepel az érvényes működési nyilvántartásban, addig más adatok szerint az országban összesen körülbelül 98 ezer ápolót foglalkoztatnak.

A nyilvántartásba vett több mint 33 ezer orvos közül a legtöbb, 6139 belgyógyász, 4205 háziorvos, 3528 csecsemő és gyermekgyógyász. A dolgozó orvosok közül a legtöbb 30 év alatti Budapesten, Baranya, Hajdú-Bihar és Csongrád megyében gyógyít. A többi megyében azonban az orvosok zöme 46 és 50 év közötti. Sőt, a dolgozó orvosok csaknem 8 százaléka nyugdíjkorhatár feletti, tehát elmúlt 61 éves.

A Fidesz akár a költségvetési hiányt is növelné a kórházak adósságainak rendezése érdekében, az MSZP ugyanakkor elutasítja ezt a megoldást - hangzott el az egészségügyi bizottság keddi ülés után.

Mikola István (Fidesz) hangsúlyozta: számítások szerint a kórházak szállítói tartozása az év végére elérheti a 100 milliárd forintot, ehhez képest a kormányzat által ajánlott 4 milliárd forint "megszégyenítő." Mikola szerint a ha nem lesz gyökeres bevatkozás, akkor rendelések szünhetnek meg, és akár 8-10 ezer embert is elküldhetnek az ágazatból. Az ellenzéki képviselő szerint az egészségügy túl akarja élni ezt az időszakot és ha nem pótolják a 100 milliárd forintot, akkor úgy "megcsonkítják" az ágazatot, hogy azt több generáción keresztül lehet csak helyrehozni.
Kökény Mihály (MSZP) ezzel szemben leszögezte: a kormánypárt számára nem járható út a hiány növelése, hiszen "ezt már korábban is megszenvedte az ország." A szocialista politikus elmondta: nem lehet úgy tenni, mintha nem lenne válság, más országokban például adók emelésével, az egészségügyi intézmények 30-40 százalékának bezárásával, vagy az egészségügyi dolgozók fizetésének csökkentésével orvosolják a helyzetet. Kökény ugyanakkor hangsúlyozta: itt nincs erről szó, de értelmes, szakmai kompromisszumra van szükség a helyzet rendezésére.

FH