http://sziget.hu/balatonsound

Egy a gyógyszergyártókra kivetett, 25 milliárd forintos válságadót javasolt a kormánynak a gyógyszergyártók érdekvédelmi szervezete. Szerintük a pénzből az orvosok és ápolók fizetését lehetne emelni.

Az egészségügybe visszaforgatható, az orvosok és szakápolók bérének rendezésére fordítható válságadó bevezetését javasolja a gyógyszeriparban a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) - közölte a szervezet. Bogsch Erik, a Magyosz elnöke a köztelevízió Az Este című adásában a magyar egészségügy legnagyobb problémájának az orvosok és szakápolók bérszintjét nevezte.
A gyártók által javasolt válságadó a gyógyszerár-támogatásban részesülő készítmények termelői áron számított forgalma 5 százalékának megfelelő összeg, mintegy 25 milliárd forint lenne a már eddig is befizetett iparág specifikus adókon felül. Bogsch Erik szerint a kormány múlt pénteken ismertetett terve nem az ott szereplő 25,9, hanem ennél magasabb bevételt hozna az államháztartásnak.
A Magyosz szerint a javasolt intézkedés az azonnali beavatkozási igény miatt már 2011. július 1-jei hatállyal bevezethető lenne. A kormány múlt hét csütörtökön kezdett egyeztetéseket a gyógyszergyártókkal és -forgalmazókkal az új gyógyszer-támogatási rendszer kialakításáról.
A gyártók olyan javaslattal kívánnak élni, amely hozzájárulhat az egészségügyi szektor helyzetének javításához is, mivel tisztában vannak a magyarországi egészségügyi szektor kritikusnak mondható helyzetével, és felelősséget éreznek mind az egészségügyben dolgozók, mind pedig a betegek iránt - áll a közleményben.
Hozzáteszik, hogy a Magyosz a kormány által megjelölt megtakarítási cél elérése érdekében természetesen további javaslatokat is tesz, azonban mivel bízik benne, hogy a múlt heti egyeztetés az iparággal a konzultációs sorozat első fordulója volt, melyet hamarosan újabb egyeztetés követ, ezen további javaslatokat egyelőre nem kívánja a nyilvánosság elé tárni.
A versenyképesség megtartása érdekében a gyártói szövetség kiemelten fontosnak tartja, hogy 2020-ra GDP-arányosan a jelenlegi 1,15 százalékról 1,8 százalékra nőhessenek a K+F ráfordítások Magyarországon.

forrás: origo.hu

A Semmelweis Egyetem (SE) mostanáig mintegy egymilliárd forintot "hitelezett" az államnak, azzal hogy pályázatokat elnyert kutatólaboratóriumainak és kutatócégeinek az intézmény finanszírozza a kutatásokat a Nemzeti Innovációs Hivatal helyett - mondta Tulassay Tivadar, a SE rektora.

Emlékeztetett, hogy a felsőoktatási intézményeket érintő zárolás miatt már így is egymilliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat az egyetem. Emellett arra kényszerültek, hogy megelőlegezzék a szerződésben rögzített pályázatok kutatásaihoz szükséges forrást, amelyet a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) - korábban: NKTH - tavaly október óta nem fizetett ki. A rektor szerint ugyanis, ha nem vállalják át ezt a terhet, annak az lehet a vége, hogy a kutatók nem tudják teljesíteni, a szerződésben vállaltakat, ebben az esetben pedig a kutatásra már korábban kifizetett pénzt is vissza kell fizetniük.

A SE esetében a NIH által ki nem fizetett kutatási pénzek nagyjából 30 pályázatot érintenek, amely nagyjából egymilliárd forint hiányt jelent az intézmény életében, ezt csak egyéb forrásaik - pl. oktatás, fejlesztések, béremelések - terhére tudta kigazdálkodni az egyetem A rektor elmondása szerint az intézmény működését ez a fajta átcsoportosítás egyelőre még nem veszélyezteti, de középtávon likviditási problémát okoz. Tulassay Tivadar azt mondta: aggódik, mert nem tudja mi lesz már fél év múlva, jelenleg ugyanis nem lát arra esélyt, hogy a kutatási pénzek belátható időn belül a "helyükre kerülnek".

Tulassay Tivadar szerint hasonló véleményen van a többi kutatóegyetem, például a budapesti műegyetem, illetve a Szegedi Tudományegyetem rektora is, akik szintén több száz millió forintot hiteleztek meg ily módon az államnak. Emlékeztetett arra, hogy a kutatásokat támogató állami források elmaradása 2009-ben is megtörtént már. A rektor szerint az állam akkor is csak "nagyon erős nyomás hatására" egyenlítette ki ezen tartozásait az év végén.

A jelenlegi helyzet miatt a Rektori Konferencia már kétszer - tavaly decemberben és az idén februárban - fordult levélben az illetékes miniszterekhez, de "érdemi választ egyikre sem kaptak". Tulassay Tivadar szavai szerint "jóvátehetetlen károkat okoz a tétlenkedés".

A SE rektora elmondta: megérti, hogy bonyolult a helyzet, mivel a korábbi NKTH most két minisztériumhoz, a Nemzetgazdasági- és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik. Azt is elismeri, hogy "a korábbi években nem kellő körültekintéssel működő NKTH egyik-másik döntése is felülvizsgálandó", de a zárolás már túl széles réteget érint. Nem lehet, hogy mindenki azért szenvedjen, mert néhány, valószínűleg helyénvaló felfüggesztés miatt semmi kifizetés nincs - fogalmazott a rektor.
Tulassay Tivadar szerint ha az állam nem rendezi hamarosan a helyzetet, ezek az egyetemi kutatólaboratóriumok, kis- és középvállalkozások ellehetetlenülnek, csődbe mennek. Pedig pár éven belül munkahelyeket teremthetnének, és az ország gazdasági fellendítéséhez járulnának hozzá.

Konkrét példaként említette Takáts Zoltán, az SE egyik kutatójának esetét. A Takáts Zoltán által kifejlesztett intelligens sebészeti vágóeszköz, az onkokés csökkenti a ráksebészeti beavatkozás időtartamát, és megnöveli a pontosságát. Az orvos így gyorsabban dönthet a megfelelő gyógyszer kiválasztásáról és annak adagolásáról. Tulassay Tivadar jelezte: a találmányt világszerte méltatja a szakma, de források híján félő, hogy értékesítéséhez Magyarországnak már nem lesz köze. Az onkokés feltalálójának jelenleg mintegy 126 millió forinttal tartozik az NIH. A rektor szerint ez jelentős hátrányba hozhatja a fejlesztést.

A rektor szerint nem lehet sikeres egy nemzetgazdaság, ha az alap- és alkalmazott kutatást, valamint az arra épülő hasznosuló-, hasznosító kutatásokat nem tudja piacképes termékké alakítani, és ha a nemzetközileg elismert kutatóit külföldre űzik munkahelyeik, vállalkozásaik csődje, a hazai reménytelenség, vagy a csábító külföldi lehetőségek".

forrás: MTI/barikad.hu

Egy fiatal rezidens azt szerette volna, hogy engedjék el a körülbelül húszezer forintos kamarai tagdíját, mert havi 95 ezer forintos kiadásai mellett 115 ezer forintos fizetése van. 

Méltányosságot kért az orvosi kamarától egy fiatal rezidens - akinek havi 95 ezer forintos kiadásai mellett 115 ezer forintos fizetése van -, hogy engedjék el a körülbelül húszezer forintos kamarai tagdíját, mely idén júniustól lesz kötelező, mert nem tudja kinyögni.

Fintha Attila a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában elmondta: a kamaránál süket fülekre lelt. Ezt követően a honatyákhoz fordult és szeretett volna felszólalni az egészségügyi bizottság ülésén, de nem voltak rá kíváncsiak.

A patológus szakorvosjelölt elmondta, az ő szakterületén nincs hálapénzre lehetőség, mely egyes területekre kumulálódik csak, ezzel együtt hozzátette, a paraszolvencia akkor sem lehetnek kereseti forrásra jogalap, ha más területen dolgozna, mert etikailag elfogadhatatlannak tartja. A Magyar Orvosi Kamara azzal utasította el Fintha Attila kérését, hogy az éves tagdíj 20 400 Ft, ami havonta 1 700 forintot jelent. Ennek felét kell csak fizetnie a rezidenseknek.

Csakhogy Fintha Attila esete erre nem vonatkozik, ugyanis a rezidens az egyetem befejezése után néhány évig kutatással foglalkozott, így a jelenlegi kamarai alapszabály szerint teljes tagdíjat kellene fizetnie, s a napokban kihirdetett rezidens-rendelet sem vonatkozik rá. A kamarai tagdíj minden rezidens számára újabb, váratlan kiadás, s amennyiben ezt nem tudják kifizetni, a működési engedélyüket is visszavonják, s a szakképzést sem tudják befejezni – hívta fel a figyelmet Fintha Attila.

Nem lesz általános béremelés az egészségügyben, csak egyes homogén csoportok jövedelme nőhet. Az orvosi kamara nem ért egyet azzal, hogy egymás rovására előnyt szerezzenek a doktorok. Várhatóan e hónapban kerül a T. Ház elé a szükséges bérrendezés első lépéseire készített jobbikos javaslat.

Legalább 260 milliárd forint kellene ahhoz, hogy a következő négy esztendőben évente 25 százalékkal emeljék az egészségügyi dolgozók bérét – mondta lapunknak Páva Hanna. Annak kapcsán kérdeztük az egészségügyért felelős államtitkárság helyettes államtitkárát, hogy a héten a kereszténydemokrata képviselők és a parlament egészségügyi bizottsága kiállt az ágazatban dolgozók bérhelyzetének sürgős rendezése mellett.

A Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Papp Magor kedden szükséges tűzoltásnak minősítette Nagy Kálmán (KDNP) szja-mentességről szóló javaslatát, amellyel 20-40 ezerrel nőne a fiatal orvosok havi 120-140 ezer forintos bruttó jövedelme. Ennek éves kihatása 3 milliárd forint lenne. Az egészségügyi bizottság pedig szerdán arról szavazott, hogy e hónapban kerüljön a parlament elé a Jobbik javaslata az egészségügyben szükséges bérrendezés bevezető lépéseiről.

Nem mondanak fel a cseh orvosok, miután a kormány megállapodott az érdeküket képviselő szakszervezetekkel. Az orvosok egy többéves bérfejlesztési programot kapnak, ami ugyan kevesebb, mint amit vártak, de így is az átlagbér háromszorosára emelkedik jövedelmük. Az origo.hu beszámolója.

A 4000 felmondó cseh orvos végül meghátrálásra kényszerítette a cseh kormányt, s elérte, hogy jelentős béremelés menjen végbe az egészségügyben. Az erről szóló megállapodást Leos Heger egészségügyi miniszter és Martin Engel, a szakszervezeti klub vezetője írta alá csütörtökön. A béremelés fejében az orvosok vállalták, hogy visszavonják felmondásukat.

A Népszabadság tudósítója szerint áprilistól 5-8000 koronával (55-88 ezer forinttal) többet vihetnek haza a cseh orvosok. A bérfejlesztési program több évre szól, 2013-tól a nemzetgazdasági átlagbér 1,5, majd fokozatosan 3-szorosát kapják majd. Tavaly mintegy 250 ezer forint volt a cseh átlagbér, vagyis mai árakon számolva körülbelül 750 ezer forintnak megfelelő fizetésre számíthatnak hosszútávon a cseh orvosok.

Az egészségügyi miniszter közölte, hogy körülbelül kétmilliárd koronába (22 milliárd forint) kerül a béremelés, ezt azonban nem a költségvetésből fedezik, hanem kórházi átszervezésekkel és az állami egészségbiztosítók keretének átcsoportosításával teremtik elő. Az orvosok eredetileg 3 milliárd koronás emelésben gondolkodtak, de végül elfogadták a 2 milliárdos ajánlatot.

4000 cseh orvos az alacsony bérek miatti tiltakozó akcióban mondott fel tavaly decemberben. A 3 hónap felmondási idő márciusban járt volna le, s komoly orvoshiány állt volna elő, ha nem született volna megállapodás. Az egészségügy válságát jelzi, hogy a kormány a hadsereg orvosait is bevetette volna azokban a körzetekben, ahol nem maradt volna elég orvos az alapvető ellátásokra sem.

Forrás: origo.hu

Zöld kereszt kitűzésével jelezhetnék a jövőben az orvosok, hogy nem fogadnak el a betegektől hálapénzt, cserébe megdupláznák a fizetésüket. A Magyar Rezidens Szövetség kezdeményezésének alapkoncepciójával sokan egyetértenek, bár a rendszerbe lépő orvosok ellenőrzése számos kérdést felvet. A STOP a válaszokat kereste. "Álbetegek ellenőrzik majd azokat az orvosokat, akik kitűzték ugyan köpenyükre a zöld keresztet, mégis elfogadják a betegektől a hálapénzt" - kezdi írását Megyesi Gusztáv a Népszabadságban, majd a tőle megszokott stílusban azon mélázik, hogyan fognak tevékenykedni az álterhesek, álcombnyaktörésesek. Kell-e szülnie az álterhesnek, hisz a hálapénzt többnyire a sikeres szülést követően csúsztatják a szülész zsebébe? Egyáltalán tud-e szülni egy álterhes?

Nem véletlenül választotta a publicista az orvostársadalom e két szakágát a szemléltetésre, hisz a koncepciót eddig leginkább a szülészek-nőgyógyászok, illetve a sebészek utasították el, hisz hagyományosan e területek szakorvosai szokták a legtöbb paraszolvenciát kapni. Feltehetően ők a dupla bérezéssel sem érnék el jelenlegi jövedelmük mértékét. Ellenben az aneszteziológusok, patológusok és röntgenorvosok lelkesen tűznék köpenyükre a zöld keresztet a beígért dupla fizetésért.

A zöldkeresztes mozgalmat elindító Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnöke, a háziorvos rezidensként tevékenykedő Papp Magor arról számolt be a STOP-nak, hogy folynak az egyeztetések a zöld kereszt bevezetése, illetve a nyomában járó orvosfizetések duplázása ügyében az egészségügyi államtitkársággal, néhány részletkérdés még tisztázásra szorul, és ezzel párhuzamosan egy konzultációs folyamat is zajlik az orvostársadalmon belül a koncepcióról.

Nagyobb valószínűséggel szenvednek el pitvari fibrillációt, életveszélyessé válható szívritmuszavart.

A Kodama Szatoru által vezetett japán kutatócsoport 14 korábbi tanulmány eredményeit vetette össze. A metaelemzés azt mutatta, hogy a nagyivókat gyakrabban diagnosztizálták ezzel a típusú ritmuszavarral, mint azokat, akik nem ittak alkoholt, vagy mértékletesen tették azt.

A nagyivás definícióját különbözőnek találták a tanulmányokban, de legalább napi két pohár alkoholos italt jelentett férfiaknál, és legalább napi egy pohár italt nőknél. Voltak azonban olyan tanulmányok is, melyekben minimum napi hat pohár italnál húzták meg a nagyivás határát.

Összességében a rendszeresen sokat ivóknál 51 százalékkal találták nagyobbnak az életveszélyes pitvari fibrilláció kockázatát, mint a nem vagy alkalmilag ivóknál. A napi alkoholbevitel minden 10 grammos növekedése átlagosan 8 százalékkal emelte az állapot előfordulásának valószínűségét.

A kutatók hangsúlyozták, hogy a koronáriás szívbetegségek kockázatát viszont - melyek jóval gyakrabban okoznak halált, mint a pitvari fibrilláció - napi egy-két pohár alkohol csökkentheti. A mértékletes alkoholfogyasztás tehát a legtöbb ember számára egészséges szokás lehet.

Bár Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a közelmúltban több nyilatkozatában is ellenezte a rezidensszövetség kezdeményezését – hogy tudniillik, aki zöld keresztet viselve jelzi a betegeknek, hogynem fogad el hálapénzt, kapjon dupla fizetést –, egy felmérés szerint az orvosok többsége kész lenne kitűzni a „no paraszolvencia" jelét. A Népszabadság cikke.

„Csatlakozzunk, itt az ideje a morális megtisztulásnak! A rezidensek még nem tettek le semmit az asztalra, mire kapnának dupla bért? Könnyen utasít vissza olyan valaki hálapénzt, aki eddig még soha nem kapott!" – ilyen véleményeket fogalmaztak meg lapunknak orvosok a rezidensszövetség zöld keresztes mozgalmának hírére. A fiatal orvosok „ötletét", vagyis azt, hogy a hálapénzt visszautasító doktorokat dupla bérrel jutalmaznák, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is élesen bírálta. Egy friss felmérés ennél jóval árnyaltabb eredményt tükröz.