A megbeszélésen részt vettek az ágazat szakmai és érdekképviseletei, valamint a köztestületek képviselői is. Az egyeztetés következő ülése jövő szerdán lesz.
A bérrendezésre fordítható forrás egyrészt a népegészségügyi termékadó 15 milliárd forintjából illetve az Új Széchenyi Terv 15,6 milliárd forintjából tevődik össze. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy fenntartható bérmegoldásokat szeretne, tehát az egyeztetéseken olyan javaslatokat, szabályterveket kíván megtárgyalni, amelyek hosszú távon biztosítják az ágazat dolgozóinak bérét. Hozzátette: a 30,6 milliárd forinton felül a hatékonyság javulásából még 10 milliárd forint forrás várható a bérrendezésre.
Megemlítette azt is, hogy mivel szorosan kapcsolódik a humánerőforrás megoldandó problémáihoz, a szakképzések is napirenden lesznek az egyeztetéseken. Az államtitkár egyúttal bejelentette azt is, hogy megegyezett az érintettekkel, az egyeztetéssorozat végéig a tárgyalásokról részleteket nem hoznak a nyilvánosságra.
Szócska Miklós emlékeztetett arra is, hogy tavaly év végén a pozitív folyamatoknak köszönhetően összesen 65,5 milliárd forintot tudtak szétosztani az ágazatban, többek között a kórházak lejárt tartozásainak rendezésére. A csütörtöki egyeztetésen ennek a 27 milliárd forintnak a felosztásáról is szó volt.
Az államtitkár a tájékoztatón felvetett kérdésre elismerte: a kórházak teljesítményarányosan kaptak ebből a pénzből, nem az adósságuk arányában, tehát elképzelhető, hogy olyan intézmény is részesült az összegből, amelyiknek nincs tartozása. Nem válaszolt azonban egyértelműen arra, hogy ezeknek a kórházaknak vissza kell-e fizetnie az adósságrendezésre kapott támogatást. Csak annyit mondott: a pénz mindenképp az ágazatban marad.
Az államtitkár kérdésre válaszolva megerősítette, a megbeszélésen szó volt arról az új szabályozásról is, amely alapján egészségügyi válság illetve katasztrófák esetén az orvosokat törvényileg ki lehet rendelni bárhová az országban.
Szintén szóba kerültek azok kék kártyák is, amelyek felmutatásával az Unió szabályozása szerint a magyar átlagbéreknél jóval többért kell foglalkoztatni az EGT tagállamon kívülről érkező szakorvost, szakgyógyszerészt illetve diplomás ápolót. Az államtitkár megjegyezte: mindezzel az Unió azt szerette volna elérni, hogy az egyes tagállamokban ne lehessen letörni a béreket az olcsó kívülről jött munkaerőkkel. Szócska Miklós elismerte, nem túl szerencsés, hogy ennek a szabályozásnak a hatályba lépése egybeesik az itthoni változásokkal.
Forrás: www.weborvos.hu