A felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos vagy elhízott az EU-ban – derül ki az Európai Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös jelentéséből. Az ezzel összefüggő problémák megoldását annyira fontosnak és sürgősnek tartja az unió végrehajtó testülete, hogy az európai fogyókúra részleteiről konferenciát is szerveztek Brüszszelben. Az a tény, hogy a kövérek aránya több mint duplájára nőtt az EU tagállamaiban az elmúlt húsz évben, hatással van az emberek egészségi állapotára, az ellátási rendszerre és az uniós gazdaság egészére is – indokolta a kezdeményezést John Dalli egészség- és fogyasztóvédelmi biztos.

Jelenleg hétből egy gyerek túlsúlyos vagy elhízott az unióban. A szakemberek ezért is tartják rendkívül fontosnak az egészségmegőrzést és a megelőzést, amelyet már gyerekkorban el kell kezdeni. A túlsúlyos vagy elhízott embereknél nagyobb az esély szív-, cukorbetegség, rák, érszűkület, asztma kialakulására, továbbá a rövidebb élettartamra és a hirtelen halálra. Magyarország esetében a rák áldozatainak aránya a legnagyobbak közé tartozik (az EU-átlag 26 százalék), de hasonló gondokkal küzd a tagálla-mok közül Dánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia. Az OECD és az EU szakértői a tüdőrákot tartják a legveszedelmesebbnek, e téren a legmagasabb a halálozási mutató a dohányzó férfiak körében.

Magyarországon több mint négy évvel tovább élhetnének az emberek, ha az egészségügyi ellátás és az erre szánt költségvetési pénz felhasználása hatékony volna, ráadásul így a bruttó hazai termék (GDP) csaknem két százaléka is megspórolható lenne. Ez már az OECD egy másik jelentéséből derül ki, amelyben a szervezet tagországainak 1997–2007-es teljesítményét és 2017-ig szóló kilátásait értékelték és hasonlították össze az egészségpolitikák és az egészségügyi ellátórendszerek hatékonysága terén.

A hazánkra vonatkozó megállapítások több szempontból is figyelemre méltók. Az OECD tagjai közül nagyjából a középmezőnyben helyezkedünk el a teljesítményünk alapján. A részleteket vizsgálva ugyanakkor azok közé tartozunk, ahol jelenleg az egyik legalacsonyabb – 74 év alatt van – a várható élettartam, csupán Törökországban rosszabb a helyzet. A vizsgált időszakban csaknem három évvel nőtt nálunk, miközben az állami büdzséből közel 40 százalékkal többet költöttünk az egészségügyre. A szervezet összes tagállamát vizsgálva Dél-Koreában nőtt a legnagyobb mértékben, öt évvel a várható élettartam 1997–2007 között. Amennyiben sikerül javítani az egészségügyi ellátás és a pénzköltés hatékonyságát, úgy Magyarország a legfőbb nyertesek között lehet az OECD szerint a hasonló kilátású Dániával és Szlovákiával együtt, ennél nagyobb javulás csak az Egyesült Államokban várható. Az egy főre jutó egészségügyi kiadást tekintve Dél-Koreában (121 százalék) és Törökországban (100 százalék) volt a legnagyobb a növekedés, Magyarország (40 százalék) a mezőny második felének elején található. A 2017-ig szóló kilátásokat illetően szintén Dél-Korea viszi el a pálmát (100 százalék), Törökország (50 százalék) a második. A reálkiadásokat tekintve hazánkban nem várható érdemi bővülés a következő években.

Az OECD egészében átlagosan kétéves növekedés várható a élettartamban. A tanulmány készítői egyidejűleg azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy ha nincs reform, hiába növelik akár tíz százalékkal a kiadásokat, az élettartam-növekedés csak három-négy hónap lesz. Szerintük nem az a döntő, hogy milyen formában valósul meg az ellátás, központi (állami) vezérléssel és piaci alapú működtetéssel is lehetnek erősségei és gyengeségei az egészségügyi rendszernek.

Európa egészségi állapota számokban

- A születéskor várható élettartam az 1980-as 72-ről 78 évre nőtt 2007-re.

- A halálozási ráta az EU-átlagnál nagyobb mértékben, több mint 30 százalékkal csökkent Csehországban, Észtországban, Lengyelországban és Magyarországon. Ennél jobb mutatója csak Írországnak van, ott több mint 50 százalékos a csökkenés.

- Kevesebb ember halálát okozta szívbetegség, de még mindig túl magas, 40 százalékos az arány.

- 2050-re duplájára nő a 65 éveseknél idősebbek körében a demencia gyakorisága az 1995-ös szinthez képest.

- Az orvoshiány számos európai országban aggodalomra ad okot.

- Nőnek az egészségügyi kiadások mindegyik tagállamban, ezek átlaga a GDP 8,3 százalékát tette ki 2008-ban, szemben az 1998-as 7,3 százalékkal.

Forrás: http://www.vg.hu/